Ki fizet adót Közép-Kelet-Európában?

Hogyan adóznak a legnagyobb vállalatok Közép-Kelet-Európában? Kik fizetnek adót Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban, Lettországban, Szlovéniában és Bulgáriában? A DemNet Alapítvány ezekre a kérdésekre kereste a választ a londoni Finance Uncovered oknyomozó újságíróival és a vizsgált országok igazságos adózással foglalkozó civil szervezeteivel közös tanulmányban.

Az utóbbi évek nemzetközi közfelháborodást keltő botrányai után, mint amilyen a LuxLeaks vagy a Panama Papers voltak, fellángolt az adózásról szóló vita Európában, és az elmúlt időszakban egymás után láttak napvilágot különböző multinacionális vállalatok adómegnemfizetési gyakorlatát feltáró cikkek, elemzések. Míg a különböző adóelkerüléssel kapcsolatos ügyek Európa bizonyos részein jobban mozgósították a társadalmakat, a Közép-Kelet-Európai országokban kisebb visszhangot vert a jelenség.

Az adócsalás és az adóelkerülés azonban olyan globális kihívások, amelyek mindnyájunkra hatással vannak; a be nem fizetett adóval az államok olyan jelentős bevételektől esnek el, melyek komolyan befolyásolhatják az adott országnak, régiónak a fejlesztési kapacitásait. A közelmúltban kirobbant botrányok ráadásul megerősítik a sejtést: ami az adócsalásokból és adóelkerülésekből a világ számára látható, az mindössze csupán egy kis szelete lehet a valóságnak.

Közép-Kelet-Európa

Éppen ezért nagyon fontos volna, hogy a Közép-Kelet-Európai régió is intenzívebben részt vegyen az igazságos adózásról szóló diskurzusban. A képet árnyalja, hogy a régió országai számára politikai függetlenségük elnyerése óta gazdaságpolitikai prioritás a külföldi tőkebefektetések bevonzása. Az emellett gyakran elhangzó érvek jellemzően a tőkebeáramlás, a munkahelyteremtés és a regionális fejlesztések felgyorsulása.

Mindeközben a jelentésben vizsgált országok társasági adóból származó bevételei Csehország kivételével minden esetben alacsonyabbak az OECD átlagnál. A jelentésből az is kiderül, hogy az így kieső bevételt a legtöbb országban magánszemélyekre háruló adóterhekkel (pl. SZJA) kompenzálják, az ebből származó adóbevételek pedig minden ország esetében nagyobb arányban járulnak hozzá az országok GDP-jéhez, mint a vállalatok által befizetett adók.

Emellett arra a kérdésre is választ kapunk, hogy milyen arányban veszik ki részüket a vizsgált országok adóterheiből a legnagyobb vállalatok, valamint a magánszemélyek: a jelentés rámutat, hogy mind az OECD átlagot tekintve, mind a vizsgált államokban hatalmas szakadék tátong a vállalatoktól illetve a magánszemélyektől származó adóbevételek között. A jelentésből világosan látszik az is, hogy míg a vállalati közteherviselés Csehország kivételével mindenhol alacsonyabb, a fogyasztást terhelő adók minden vizsgált országban magasabbak az OECD átlagnál.

Magyarország, a régió adóparadicsoma

A helyzet Magyarországon sincs másképp. A jelentés Magyarországról szóló fejezetéből kiderül, hogy az ország tíz legnagyobb vállalata 2015-ben a törvényben megszabott, adóalaptól függően 10 vagy 19%-os társasági adó mellett, mely azóta egységesen 9%-ra csökkent, a profitja után átlagosan kevesebb, mint 0,5%-ot adózott.

Az országelemzés rámutat arra is, hogy míg Magyarországon 2015-ben a tizenegy legnagyobb vállalat bevétele összesen a magyar GDP 25%-át teszi ki, addig az ország összes társasági adó-bevételének mindössze 2%-át adja az általuk befizetett adó.

Összességében elmondható, hogy a vállalatok számára biztosított kedvező adózási feltételeknek megvan az ára. A vállalatoktól származó alacsony adóbevételek egyenlőtlen helyzetekhez vezetnek és azt eredményezik, hogy az állampolgároknak kell nagyobb terheket vállalniuk, hiszen amennyiben a bevételek nem a vállalatoktól származnak, a kormányoknak más eszközökhöz kell nyúlniuk. A tanulmányból kiderül, hogy a vizsgált országokban a vállalatok arányaiban kevesebb adót fizetnek mind az állampolgárokhoz, mind az OECD átlaghoz képest, az állampolgárokra pedig magasabb közvetlen adóteher hárul a személyi jövedelemadó formájában, és magasabb adóterhet jelentenek a termékeket és szolgáltatásokat terhelő közvetett adók is.

A tanulmány ajánlásokat is tesz. A nagyobb transzparencia, nyilvános regiszterek elérhetővé tétele amellett, hogy növelné a nyilvánosság szerepét, nagyban hozzájárulna a titkos adómegállapodások feltárásához. Az országonkénti nyilvános beszámolási kötelezettség bevezetése megkönnyítené a profit egyik adózási fennhatóságból a másikba történő mozgatásának feltárását, a lefelé irányuló szabályozási verseny megakadályozására pedig jó eszköz lehet a kelet-közép-európai államok elköteleződése a Közös Konszolidált Társaságiadó-alap (KKTA) mellett. Ezen kívül fontos lépés lenne a negyedik pénzmosás elleni európai uniós irányelv kiegészítése a vállalatok tényleges tulajdonosainak megismerésére, melyet 2017 február 28-án az Európai Parlament el is fogadott.

A vizsgálat forrásai

A tanulmányban felhasznált országadatok az OECD éves statisztikai adatbázisaiból származnak, illetve Bulgária és Lengyelország esetében az országok pénzügyminisztériumai által közzétett statisztikákból származnak. Az egyes vállalatokra vonatkozó adatokat a jelentésben szereplő cégek nyilvánosan elérhető éves beszámolóiból nyertük ki.

A kutatásban résztvevő partnerek: Finance Uncovered, Za Zemiata, Glopolis, Lapas, IGO, Ekvilib Institut

További információ: Miklós Zsófia, This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

letoltes

Szökevény adók .pdf formátumban »
Runaway Taxes .pdf formátumban »

 

eu logo smallA projekt az Európai Unió finanszírozásával valósult meg.

FaLang translation system by Faboba